Forr�s:http://www.noiportal.hu/main/npnews-17461.html

Szinte mindannyian hallottunk m�r arr�l, hogy reinkarn�ci�s utaz�sok, hipn�zisok alkalm�val az ember �jra�lheti m�ltbeli �leteit. De vajon arra is van lehet�s�g, hogy hipn�zisban bepillant�st nyerhess�nk j�v�beli �leteinkbe is?

A hipnotiz�r�k, hipnoterapeut�k felfedez�s�t, miszerint az alanyt vissza lehet vinni eg�szen a csecsem�kor�ba, s�t, m�g az anyam�hbe is, olyan regresszi�s k�s�rletek k�vett�k, amelyek az el�z� �leteikbe vezett�k vissza a pacienseket. �m, ha vissza lehet menni az el�z� �letek eml�kk�peihez – magyarul a m�ltba -, akkor tal�n a j�v�be is lehet utazni, nemde? Ez a gondolat azonban rendk�v�l bonyolult filoz�fiai k�rd�seket vet fel, �m l�teznek olyan k�s�rletek, amelyek nemcsak regresszi�s, hanem progresszi�s hipn�zissal is foglalkoztak.

Egy szolg�l�l�ny titokzatos j�v�je

A regresszi� �tt�r�je Albert de Rochas ezredes, aki nemcsak az el�z� �letekbe t�rt�n� visszat�r�seken k�s�rletezett, hanem a 20. sz�zad els� fel�ben 10 n�i alanyt vitt el�re – a j�v�be. Az alanyok id�nk�nt akkori �let�k k�s�bbi szakasz�ban, m�skor pedig a hal�luk ut�ni id�ben tal�lt�k magukat. Az ezredes fel-le mozgatta a kez�t az alanyok el�tt, hogy visszaker�lhessenek a m�ltba, �s v�zszintes k�zmozdulatokkal hozta vissza �ket a jelenbe. T�bb l�pcs�ben azonban arra is k�pes volt, hogy „tov�bbvigye” �ket, teh�t a j�v�beli �let�kbe is ell�togathattak. De Rochas egy 18 �ves szolg�l�l�nnyal – Josephine-nel – kezdte meg k�s�rleteit. Visszavitte a l�nyt a m�ltba, majd visszahozta a jelenbe, �m itt nem �llt meg. Tov�bb csin�lta a v�zszintes k�zmozdulatokat, mert val�j�ban arra volt k�v�ncsi, hogy fog t�rt�nni. Mivel nem mert semmif�le k�rd�st feltenni a l�nynak, mert att�l f�lt, hogy ez�ltal valamit sugalmaz neki, egy id� ut�n arra k�rte, hogy n�zzen bele egy t�k�rbe, �s mondja el mit l�t. A l�ny els� mondata az volt, hogy feh�rnek l�tja a haj�t, �m a k�s�rlet idej�n teljesen fekete volt. Tov�bbi k�zmozdulatok ut�n a n� rendk�v�li gyenges�gre panaszkodott, �gy �rezte, hogy folyamatosan vesz�t az erej�b�l. L�tta mag�t k�z�pkor� asszonynak is, amikor egy �regembert gondoz egy vid�ki h�zban, �s ezt a feladatot nagyon kimer�t�nek tal�lta.  Az ezredes tov�bbi k�s�rleteket folytatott a l�nnyal, aminek eredm�nye a k�vetkez� volt: 

A l�ny de Rochas szolg�l�ja lesz (ez k�s�bb igaznak is bizonyult – n�h�ny h�tig val�ban szolg�lta az ezredest). 25 �ves kor�ban a sz�leivel lakott, �s m�r 3 �ve nem szolg�lt senkit. A tov�bbi k�zmozdulatokra azonban hatalmas szenved�s jeleivel v�laszolt. Dob�lta a fej�t, zokogott – hatalmas lelki felindults�got mutatott. Josephine elmondta, hogy �ppen 32 �ves, �s k�t �vvel kor�bban egy fiatal farmer h�zass�gi �g�retet tett neki, amivel el is cs�b�totta a l�nyt. A nev�t azonban csak k�s�bb volt hajland� el�rulni, amikor is kijelentette, hogy a cs�b�t� neve Eugene F. de Rochas. Josephine ezek ut�n megsz�lte Eugene gyermek�t, �s elcs�b�ttat�s�t b�ntet�snek tekintette mindazon rossz�rt, amit el�z� (teh�t a mostani) �let�ben cselekedett. A k�vetkez� k�s�rlet folyam�n 35 �ves kor�ra ment el�re, �s elmondta, hogy �desapja m�r nem �l, viszont �desanyja �s gyermeke m�g igen. 41 �ves kor�ban m�g mindig a faluj�ban, Manziatban �lt, de a gyermek nem sokkal kor�bban meghalt. Josephine h�tral�v� �lete szab�szmunk�val telt, �s rengeteg n�lk�l�z�ssel. Arra a k�rd�sre, hogy k�v�ncsi-e arra, hogy mi t�rt�nik vele a hal�la ut�n, azt felelte: igen. L�tom�s�ban majdnem 70 �ves volt, amikor „meghalt”.

Megv�lt� hal�l

Az ezredes tov�bb folytatta a hipn�zist, �s a hal�la ut�ni �letr�l k�rdezte a l�nyt, aki elmondta, hogy l�tta a saj�t temet�s�t, �s hallotta, amint a temet�sen r�sztvev� emberek azt mondt�k: megv�lt�s volt sz�m�ra a hal�l. Ebben a pillanatban �gy �rezte, hogy �jj� kell sz�letnie, �s ezt �gy jelezte, hogy felvette a felvette a j�l ismert magzati p�zt. Kis id� eltelt�vel hangja egy k�t�ves kisgyermek hangj�v� v�ltozott, aki nem tudta megmondani sem a vezet�knev�t, sem pedig azt, hogy pontosan hol lakik a csal�dja. Az azonban kider�lt, hogy ez a kisl�ny 3-4 �ves kor�ban meghal. A hal�leset ut�n boldogan v�ndorolt az �rben, de m�r nem a F�ldet l�tta, hanem f�nyes szellemeket, akik nem sz�ltak hozz�, �s akik k�z�tt nem tudta felismerni sem apj�t, sem hozz�tartoz�it.

A Goldberg esetek

A hipnotikus progresszi� megb�zhat�s�g�t nyilv�nosan bizony�tand�, 1981. febru�r 2-�n egy m�sik hipnoterapeuta, Dr. Bruce Goldberg, egy baltimore-i h�rolvas�t hipnotiz�lt, �s megk�rte, hogy olvassa fel a k�vetkez� heti h�reket. Egy h�t m�lva, amikor �sszehasonl�tott�k a val�di h�rekkel, kider�lt, hogy t�bb esem�ny is egyezik, k�l�n�sen egy orsz�g�ti baleset r�szletei. A tov�bbi k�s�rletek sor�n Dr. Goldberg eljuttatta a h�rolvas�t egy j�v�beli �letbe, a 22. sz�zadba, aki ekkor felfedezte, hogy a gondolat�tvitel kutat�jak�nt dolgozik 300 emberrel egy�tt egy napenergi�val ell�tott �vegpiramisban. Ezeket az �ll�t�sokat term�szetesen csak az id� igazolhatja, mindenesetre igencsak elgondolkodtat�.